A gabonapiaci helyzet az árak és a termésmennyiség tükrében volt a témája a Bábolnai Gazdanapok jelentős érdeklődés mellett zajló egyik szakmai kerekasztal-beszélgetésének.
Az árupiaci spekulánsok okozta áringadozások és logisztikai nehézségek határozzák meg a gabonapiacot 2023 augusztusában. Hogy milyen termésmennyiségek és minőségek várhatók? Hogy ehhez képest mit mutat a piaci ár? És ilyen kiszámíthatatlan helyzetben mit tehet a növénytermesztő gazda? Nos ezekre a kérdésekre keresték a választ a Bábolnai Gazdanapok szakmai kerekasztal-beszélgetésén.
Szóba kerültek a tavalyi gabonaárak és termésmennyiségek, a harmadik országból, főleg Ukrajnából érkező termékek, az idei termés minősége és a kereslet-kínálat piaci helyzete, valamint a gabonatermesztés üzleti modelljének jövője. A beszélgetésben részt vett Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, Pint Tamás, az IKR Agrár Kft. terménykereskedelmi üzletág igazgatója, Kerezsi Miklós, a Hodler Alapkezelő Zrt. elnöke, Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke és Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. A moderátor dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem intézetigazgatója volt.
Az elmúlt három év eseményei alapozták meg azt a helyzetet, amiben ma van a gabonapiac. A terménypiacok helyzete normalizálódása hosszabb időt fog igény bevenni. Ennek fő okaként Bóna Szabolcs a logisztikai nehézségeket jelölte meg.
Az elmúlt időszakban minden előfordult a gabonapiacon, amit csak el lehet képzelni – ismertette Pint Tamás. Volt nagy emelkedés és utána visszaesés, logisztikai nehézség, bizonytalanság, amely után a visszarendeződés jellemzi jelenleg a piacokat. Véleménye szerint a bizonytalanságok ugyan velünk maradnak, de azok a nagy kilengések, amelyeket az elmúlt két évben tapasztalhatunk egy szűkebb sávban fognak mozogni.
Kerezsi Miklós, a Hodler Alapkezelő Zrt. elnöke
Kerezsi Miklós szerint a gabonapiac jelenlegi helyzetét az okozta, hogy korábban a világ jegybankjai nagy mennyiségű készpénzt juttattak a piacokra, mely az értéktőzsdék mellett az árutőzsdéken is megjelentek. Kialakult egy olyan piaci helyzet ahol a termények árának nem volt köze a fundamentumokhoz. Jelenleg ennek a buboréknak a kipukkadását lehet tapasztalni a gabonapiacon és ennek mindenféle hátrányát lehet most érezni.
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke
A gabonapiaci buborék eredménye sajátságos paradigmaváltást fog eredményezni az egész agráriumban. Zászlós Tibor véleménye szerint a mezőgazdaság és azon belül a növénytermesztés gondjainak egy részét az okozza, hogy ma két ember termeli meg 100 ember „kenyerét” és a nem termelők körében van néhány tudatlan ember, aki láthatóan rossz irányba szeretné terelni folyamatokat. Velük szembe az összefogás és az ismeretek bővítése lehet a legjobb megoldás.
Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója
Reng Zoltán úgy látja az elmúlt években a gabonapiacon új helyzet alakult ki. A gabonapiacot a volatilitás jellemzi, aminek a mértéke csökken, de Reng Zoltán is úgy látja, még néhány évnek el kell telnie, hogy ez normalizálódjon.
Felmerült a kerekasztal-beszélgetés során hogy piacinak tekinthető-e jelenleg a gabonakereskedelem. A résztvevők válasza, hogy igen. Jelenleg a kereslet és a kínálat piaca van. Kereslet van, de azon az áron a gazdák nem akarják a terményeiket eladni, mert az inputanyag költségeket sem fedezi. Így a kereskedelem kicsit lelassult. Idén a malmi búza és a takarmánybúza aránya felborult. A gyenge minőség okán lecsökkent a malmi búza mennyisége, így erre most van kereslet és az ár is szépen alakul. Tavaly a német kereskedőket szinte nem is érdekelte a magyar malmi búza. Idén Németországban nagyon gyenge a búza fehérjetartalma, így most sorban állnak hazánkban is. A takarmánybúzára is akadna vevő, de alacsonyabb áron. A búza árán felül az üzletek megkötésének egyik nehézsége idén a logisztika. 
Egy év alatt 25-30%-kal emelkedtek a logisztikai költségek hazánkban, és sok esetben a szállítóeszközök hiánya is akadályozó tényező. Az idei termés kb. 5 millió tonna volt, ehhez jön a tavalyról megmaradt kb. 1 millió tonna. Ha ebből levonjuk a 2-2,5 millió tonna hazai éves fogyasztást, akkor nagyságrendileg 4 millió tonna export búza van Magyarországon. Ezt a mennyiséget tárolni és szállítani komoly kihívás. A dunai szállítás lenne a leginkább jó megoldás. A folyón Konstancába érkező árualap, a most ott kirakodásra várakozó 200-300 hajó okán, kapacitás híján nem megoldás. Belföldi logisztikában kamionhiány van. A vasúti logisztika pedig katasztrofális. Ezt tetőzi, hogy a magyar gabona irányvonatok Olaszországba mennek, Szlovénián keresztül, ahol az áradások jelentős károkat okoztak a vasúti töltésekben.
A gabonapiacot az ukrán áruk dömpingje is jelentősen befolyásolja a térségünkben. Most még nem pontosan látható Ukrajna és az Európai Unió jövőbeni kapcsolata, amely csak és kizárólag politikai döntés lesz – vélik a szakértők. A ukrán gabona minőségével kapcsolatosan a kerekasztal-beszélgetés elhangzott, hogy valóban tapasztalható volt, hogy korábban más területen „üzletelők”, gyenge minőségű gabonával kezdtek kereskedni az extra profit reményében. Azonban az is tény, hogy Ukrajnából kellően körültekintő módon vásárolva, nagy mennyiségben van lehetőség a hazai minőségi elvárásoknak teljesen megfelelő áru beszerzésére. A jelenlegi helyzet megmaradása esetén egy korábban elképzelhetetlen piaci szereplő jelenik meg, amely az árakra biztosan csökkentő hatással lesz, de számos feldolgozóüzem is bezárásra kerülhet.
A gabonapiaci helyzetre, az árak ingadozására, a logisztikai nehézségekre a Bábolnai Gazdanapok kerekasztal-beszélgetésének résztvevői egybehangzóan a diverzifikációt emelték ki megoldásként. Sok gazda gondolja úgy, hogy ő majd tudja mikor kell olcsón venni és drágán eladni. Azonban, ha lecsúsznak ezekről az időpontokról, akkor következik be az, hogy a gazdaságuk nem lesz nyereséges. A diverzifikáció erre jelenthet megoldást. Egyrészt az inputanyagok beszerzését is célszerű több ütemben megtenni és az eladásokat is ajánlott legalább három (őszi, vetés- és betakarítás-kori) időpontra elosztani. Így az árak hullámzása ellenére is, éves szinten az átlagár tekintetében, a gazdaságok nyertesei lehetnek a gabonatermesztésnek.
A külső tényezők abba az irányba mutatnak, hogy a növénytermesztésben integrálódás fog bekövetkezni, mert a gazdasági hatékonyság egyik legnagyobb eleme a mérethatékonyság lesz. Jó lenne, ha mindez a gazdák összefogásából, szövetkezéséből alakulni ki, erre vannak jó példák más országokból, és nem kicsik pénzügyi ellehetetlenedés vezetne a nagyobb birtokok további növekedéséhez – hangzott el 36. Bábolnai Gazdanapokon.
