Az Európai Unió digitalizációs, tudásátadást elősegítő projektje összesíti és átadja azokat a tapasztalatokat és digitális megoldásokat, amik befolyásolják az agrár-élelmiszeripar működését.
Az adatalapú információszerzéssel, a digitális megoldásoknak köszönhetően, olyan, a gazdaság tevékenységét elősegítő döntéseket hozhatnak a gazdálkodók, amelyeket adatgyűjtés nélkül nem tudnának meglépni a gazdaságok.
A digitalizált területrészek adatait egységesen kell kezelni, ezzel a szemlélettel lehetséges, hogy az ágazatok közötti ellátásilánc-szereplők kapcsolódhassanak egymással.
Fotó: MMG
Ilyen fontos területrész, sok egyéb mellett, a gyomkezelés is, ami szintén digitalizálható. Ehhez például kiváló megoldás a drónok használata, ugyanis ezekkel az eszközökkel olyan precíziós térképek hozhatók létre, amelyek ismertetik a területen található gyomfertőzöttség részleteit (a gyomnövény fajtáját, és annak fenológiai fejlettségi szintjét), illetve megfelelő fejlesztések alapján azt is képes lehet előrejelezni, hogy mikor, mennyi és milyen gyomirtó szer kijuttatása javallott az adott területrészre. Drónnal a komplett állomány részletes felmérése is lehetséges, hiszen nemcsak a gyomkezelést lehet a felvételezésnél megvizsgálni, hanem azt is, hogy milyen a növénynek, az állománynak a stresszhelyzete, mekkora a talaj nedvességtartalma, a napsütés és a hőösszegek ismeretében hogyan fejlődik az állomány.
Az egyre gyakrabban jelentkező időjárási anomáliák miatt a jól megválasztott időzítésnek is egyre nagyobb szerepe lesz a gazdálkodásban. A fajtaválasztást és a vetésforgó kialakítását is az éghajlati változásokhoz kell igazítani, mert a jövőben már nem lehet, vagy nem érdemes azokat a módszereket alkalmazni, amiket az előző években választottak a gazdálkodók.
Ezek a gazdálkodási, illetve gazdaságossági szempontok a vállalatok költségszerkezetét befolyásolják, mivel egyrészt optimalizálhatók a kiadások, másrészt pedig minél pontosabb előrejelzéssel rendelkezünk, annál nagyobb hozamot lehet elérni, annál biztosabb piacot tudunk teremteni, ezzel csökkentve a kiszolgáltatottságot a külföldi piacok felé.
A Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.-nek is több ilyen jellegű pályázata van, amiknek az az elsődleges célja, hogy minél több tudást és tapasztalatot átadhassanak az érdekelteknek az agrár-élelmiszeriparban, egyben begyűjtve a gazdálkodók és feldolgozó vállalatok igényeit is. Ennek a zászlóshajója a SMAF. Az EU4Advice elnevezésű pályázatuk pedig a Rövid Élelmiszer-ellátási Láncok szaktanácsadóinak képzését segíti, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban és pontosabban juthasson el minél több információ az érdekeltekhez.
Emellett nemcsak oktatási, technológia transzferre irányuló lehetőségek és pályázatok vannak, hanem innovációs, fejlesztési lehetőségek is rendelkezésre állnak.
Az eljárás elsősorban intenzív növénytermesztésnél ajánlott. A mesterséges intelligencia térnyerése az agráriumot sem kerülte el, ebben a fejlesztésben is egy mesterséges intelligencia által vezérelt modell található, ami a hajtáscsúcsról készített képek alapján megmondja, hogy a növény milyen állapotban van.
A különböző agrár-élelmiszeriparban alkalmazandó digitális megoldások és innovációk bemutatásáról, valamint a szektort érintő digitalizációs lehetőségek összegzéséről, a Smart Agricultural Farming – SMAF EIT Food projektről további információkat a Campden BRI Magyarország weboldalán találnak.
