A 37. Bábolnai Gazdanapokon jár az a vándorkiállítás, melyen nem csak Kincsemről és életéről, de az egész magyar lóversenyzés történetéről is sok érdekességet megtudhatnak a kedves látogatók.
Mikor rendeztek először lóversenyt Magyarországon?
A nyertes lovat, egy szürke angol telivér mént, Sledmere-t, Széchenyi István rögtön is meg is vásárolta és tenyésztésbe állította nagycenki ménesében. Pesten az első lóversenyt 1827 június 6-án rendezték, ahol Széchenyi mind szervezőként, mind tenyésztőként is nagy sikereket ért el.
A magyar lótenyésztés Kincsemről
A lóversenyek beindulásával a tenyésztés is új szintre lépett.
A tulajdonukban lévő tápiószentmártoni ménes volt Magyarország legnagyobb, magánkézben lévő ménese, ahol az angol telivérek tenyésztése 1863-ban kezdődött. Itt látta meg a napvilágot a híres csodakanca.
A Kincsem születését minden kétséget kizáró igazoló bizonylatok azonban elvesztek. Emiatt vita folyik arról, pontosan hol született: egyesek szerint Kisbéren, mások szerint a Blaskovich birtokon, Tápiószentmártonon. Egy biztos: a kiváló származású kanca tulajdonságainak további alakításában nagy szerepet játszott a Tápiószentmártonban termelt kiváló minőségű zab, széna, és a tágas kifutókban végzett kiadós mozgás is.
Hesp Róbert, Kincsem trénere ezen a téren kiemelkedő volt: együtt élt szeretett lovával, értette és figyelt a lóra. Ezek a tényezők együtt biztosították azt, hogy a csodakanca 54 futamot nyert meg, és versenykarrierje alatt végig veretlen maradt.